Telt múlt idő, azzal az exemmel aki leszart, kibékültem baráti szinten. Kezdtem rájönni, hogy megbántam a hétvégét. eleve... a nagy szerelmem ugy jött be, h azt hitte anyum nincs itthon. Mellesleg kiderült,h másnak is szerelmet vallot,és én..lefeküdtem vele..A kötekedős, leszaros,komolytalan exem,megmutatta azt az oldalát ,mit még nem tapasztaltam.Komoly volt,tanácsokat adott.És igazából a hülyeségek is hiányoztak..és lekapott.
A Nagy szerelmemből hamar kiábrándultam,ahogy végig követtem,h az után fektetett le miután ittam.
Írtam neki egy levelet,hogy vége.Ez volt tegnap.És így összejöttem megint...nah jó mondok neveket mert ez igy kavarodás. A nagy szerelmi exem Attila a leszarós Ádi. Ádival megint összejöttem
Aztán ma reggel elmondtam barátnőmnek, megyünk Ádihoz,aki mondta,hogy reggel megfenyegette Attila őt a buszon. " mi van cicafiú, kikezdtél az asszonyal? Suli után beszélünk" pedig nem is ide valósi,és még is itt volt. Egész nap görcsöltem.Mikor mentünk haza, Attila, és egy kisebb csapatt a mi iskolánkból, ott állt, és várt.Ádival egy közös haverunk ott poénkodott,de mondtam, hogy ismerem Attilát, tudom, nagyon megfogja verni Ádit. Megyek Ádi mellet, Attilának elborult az agya.. ugy nézett mint akit megszállt az ördög. Neki esett Ádinak, mire közéjük álltam. Attilát hátrébb toltam, és mondtam: "ne hogy megüsd, hagyad!" Attila, oldalazva tért ki előlem, de mentem utána. Megint neki rontott Ádinak. Utána hátulról elkaptam Attilát, és elrántottam. Ádi elindult, én közben erősen tartottam Atit, ahogy csak tudtam,és a sírógörcs is a torkomon volt. Mert ez az egész az én hibám. Erőssen markoltam Attilát... félelmetesen nézett, be is volt állva, nem volt tiszta. Áradt belőle a düh, ahogy szorítottam, bársonyos volt a bőre, de az izmai kemények, és dagadtak.Ahogy a sima bőrét fogtam, eszembe jutott,amikor egyedül voltam,ő ott volt nekem, viszont sokszor át is vert, nyáron jártam vele, mellettem 2 csajt dugott.Könnyeim folytak. Ádi haverja meg azt kiabálta nekem: Engedd hadd verje meg. Vissza kérdeztem: Te kinek az oldalán állsz?! a Többiek kiabáltak: Szedd le róla a csajT! Hadd verje! Ádi messzebb járt, hála égnek, de nem akartam Attilát elengedni.Oda jött a haverja,akivel egy suliba járok, megfogta kezem: Engedd,nem veri meg! Én mondtam: DE! TE is tudod! ISmered! a srác megfogta kezem, lerántotta Attiláról, de én utána kaptam,de a srác lefogott.Kiabálatm,hogy engedjen el,de nem. Az emberek nevettek. Attila, még mindig,mintha maga az ördög lett volna,ment egyenesen, Ádi után. Jóval odébb, kb 1 utcára, van egy füves tér.. Ádi affelé tartott. Attila utána. Féltem. Ott állta aközös haverunk mellettem. Elindultam mert a srác elengedett. A közös haverunktól kérdeztem: Szereted Te az Ádit? erre ő: Persze. Kétségbe esetten mondtam: Akkor gyere,és seígts, mert nem biztos,h bírom egyedül! Ő annyit mondott: Hagyad had verje szét az Ádit. Kurva dühös lettem. Neki vágtam a táskám: Nesze,akkor legalább fogd meg. Rohantam,át a tömegen, ahol az osztálytársak poénkodtak,h "Hova futsz Nata" be a "küzdő térre" Attila, lefejelte, ütötte Ádit. Megint közéjük rohantam, lefogtam Attilát, sirva könyörögtem,hogy hagyja abba. De semmi. Megse hallott. Szörnyű volt látni, az elborult fejét. Miközben lefogtam Ádi tovább ment, de jóval nagyobb tempóval. Attila kiabált: BUZIT AKAROK ÖLNI! A Többiek akik körbe álltak,azok meg röhögtek. Mondták: Gyere Attila, lekéssük a buszt! Attila kirántotta magát a szorításomból,elindult a buszvégre, én pedig sírva a földre rogytam. Barátnőm, felállított: Ne engedjük elmenjenek,mert kihívtam a rendőrséget.4perc múlva megérkeztek. Mentek a buszvégre,én messzíről néztem,és szó szerint összeestem,mikor láttam,hogy beteszik a rendőr autóba. Ordítottam.MINDEZ AZ ÉN HIBÁM. utánna futottam bőgve barátomhoz..azt hittem rám s efog nézni... semmi baja nem lett, átkarolt és nyugtatott.
ingadozó érzelmek....rendőrségi ügy.
2010.03.30. 20:04
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://kiko-psycho.blog.hu/api/trackback/id/tr311882061
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.

